Halimba község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Ajkai kistérség
Lakosság: 1139 fő
Terület: 12.62 km²
Népsűrűség: 90,25 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 88

Fekvése

A Bakony nyugati lábán fekvő település, alatta húzódik a Dunántúl egyik legjelentősebb karsztvíz-bázisa. Keletről Ajka -Padragkút, Nyugatról Szőc déli irányból Taliándörögd község határolja. Megközelíthető az Ajka és Nagyvázsony közötti közútról Ajka-Padragkútnál nyugati irányba leágazó jó minőségű közuton. A község az Ajka és Sümeg között közlekedő menetrend szerint autóbusz járatokkal is elérhető.

Története

A község közelében honfoglalás előtti időkből csiszolt kőbaltát, kelta sírokat és római kori szarkofágot találtak. A település nyugati részén elterülő Cseres dűlőben nagy kiterjedésű, közvetlen a honfoglalást követő időszakra beazonosított temetőt tártak fel. A temetőben 900 csontvázas sírt találtak. Az ásatások során a sírokból nagymennyiségű, az Árpád-házi királyok korából származó pénzérme került elő, melyek közül korban az utoló II. Béla király dénárja volt. Első írásos említése 1329-ből származik, amikor a közeli Csékút hübéri birtokos Essegvári családjának tulajdonában volt. A törökökkel foytatott harcok során, a hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett. 1730 táján az eredeti lakosság és az ujonnan betelepültek népesítették be a falu területét. A község életében jelentős állomás volt az, hogy határában bauxitot fedeztek fel és 1920. április.17.én Zalatnay Stürmer József és társa zárt kutatmányt (kutatási engedélyt) kapott. A bauxit kitermelését 1926-ban a svájci illetékességű AJAG cég kezdte meg. Az államosítást követően a bauxittermelást egy magyar-szovjet közös vállalat folytatta. 1954-ben az erre a célra alapított önálló vállalat a Bakonyi Bauxitbányák Vállalat a község lakott területének közelében alakította ki székhelyét és a kiszolgáló üzemek is itt alakítottak ki telephelyet. Ekkor a településen lakótelep is épült és a közeli Ajkáról vasúti szárnyvonalat építettek a timföldgyárba történő szállítás érdekében. A vasútvonalon személyszállítás is folyt. Az 1970-es években a vállalat székhelyét Tapolcára telepítették át, a vasútvonalat felszámolták és külön erre a célra épített üzemi úton történt a bauxit szállítása. A község területén kisebb külszini fejtés is működött, de a termelést főleg mélybányászattal folytatták. A Halimba III. nevű bányaüzem jó minőségű ivóvizet is szolgáltat a községnek és a környező településeknek.

Nevezetességei

1820-ban épült meg klasszicista stílusban egy udvarház, ami ma kulturház. A legendássá vált Dr,Szalay Miklós esperes-plébános a község szülötte füves emberként itt kezdte működését 1950 környékén. Kezdetben orvosi vélemények alapján egyénekre szabott gyógytea keverékeket állított össze. Később az ő tudománya alapján hozták létre a Halimbárium néven ismerté vált és forgalmazott gyógytea féleségeket. Dr.Szalay Miklós munkájáról és működésének bemutatásáról emlékkiállításon gondoskodnak.

Következő községek

További községek